Vjosa folyó – Európa utolsó vadvize, most raftinggal A Vjosa Albánia 3. leghosszabb folyója, ami Fier és Vlora között ömlik az Adriai-tengerbe. Nem akármilyen folyó ez: a Vjosa Európa egyik utolsó, valóban szabadon kanyargó, gát nélküli „vadfolyója” – ennek elismeréseként 2023-ban létrehozták a Vjosa Vadfolyó Nemzeti Parkot, Európa […]
Látnivalók
Porto Palermo – titokzatos öböl, vár és tengeralattjáró-bázis Porto Palermo (Gjiri i Palermos) egy festői öböl a Jón-tenger partján, az Albán Riviérán, Himara városától mindössze 6 km-re délkeletre. Ha szereted a különleges, kevésbé ismert történelmi helyszíneket, ez a hely garantáltan lenyűgöz – ráadásul kétféle, egészen eltérő korszak emlékét […]
Grunasi-vízesés – barlangokkal teli szurdok Theth szívében A Thethi Nemzeti Park egyik legszebb természeti kincse a Grunasi-szurdok (Kanioni i Grunasit): a Theth folyócska 2 kilométer hosszú, 45-65 méter mély, mindössze 2-3 méter széles szurdokvölgye, ami már önmagában lélegzetelállító látvány, ha szeretsz szűk, drámai sziklafolyosókban túrázni. A karbonátos kőzetekben […]
Ez a csodálatos forrás Theth falutól kb 10km-re van gyalog, elég nehéz terepen megközelíthető. Amennyiben nem szeretnétek gyalogolni végig lehet bérelni terepjárót sofőrrel, és még egy igazi off-road élményben is részed lehet. Boge faluban lakik ez a srác aki jól tud angolul, és vállal túrákat a kék-szemhez, vízeséshez […]
Európa Grand Kanyonja. Az Osum folyó kanyonja mely Berat városán is áthalad. Az Osumi szurdok Albánia egyik leglátványosabb természeti látnivalója. A szurdok 26 km hosszú, és 450 m magas. Úgy gondolják, hogy 2-3 millió évvel ezelőtt a vízerózióval alakultak ki.
Pogradec, Ohridi-tó ⇔ Qerret⇒149 km. Az Ohridi-tó Észak-Macedónia és Albánia határán terül el. A Balkán-félsziget legöregebb és legmélyebb tava. Sajátos ökoszisztémával rendelkezik. A tó átlagos mélysége 155m a legmélyebb pontja 288m. Az Albán neve Liqeni i Ohrit, de gyakran nevezik Pogradeci tónak. Pogradec az Ohridi-tó Albán részének a […]
Theth National Park (Parku Kombëtar i Thethit)⇔ Qerret⇒197 km A Theth felé Boge nevezetű kis falun át vezetett az út. Az út 2021 óta teljesen kész, jó minőségű aszfaltút vezet egészen Theth faluig (a Nopcsa emlékművön túl is). A faluban belül és a Kék Szem-forráshoz vezető szakaszon már […]
Kék szem forrás – Albánia rejtélyes, feneketlen csodája Kék szem forrás (Syri i Kaltër) ⇔ Qerret⇒208 km képek Ha valaha láttál már fotót erről a helyről, biztosan nem felejtetted el: a Kék szem forrása egy olyan természeti csoda, amit szinte hihetetlen elhinni, amíg élőben nem látod. A kristálytiszta […]
Llogarai-hágó – Albánia legszebb panorámaútja Llogarai-hágó ⇔ Qerret⇒144 km képek Ha van egy útszakasz Albániában, amit kihagyhatatlannak tartunk, az a Llogarai-hágó. Ez a magasan kanyargó hegyi út a Ceraun-hegységben köti össze Himarét a Dukat-völggyel, és a Llogara Nemzeti Park szívén vezet keresztül – a hágó nyergét nyugatról a […]
Butrint – egy 2500 éves ókori várost fedezhetsz fel Butrint (Butrinti) ⇔ Qerret⇒250 km képek Ha szereted a történelmet és az ókori romokat, Butrint az egyik legfontosabb célpont, amit Albániában megtalálhatsz. Ez a lenyűgöző romváros Albánia déli csücskében, Saranda városa és a görög határ közelében fekszik, és 1992 […]
A Holt-kanyont Albánia egyik lenyűgöző szépségének tartják. A kanyon hossza kb 3 km hosszú és emelkedése 100-150 m. A legnagyobb mélysége 3 m. A környékbeli termál források is táplálják vizét melynek színes kristályosan kék.
Qerrettől 200 km-re található Permet község a maga kb 5000 lakosával. Már az ide vezető út is csodálatos élményt kínál. Permetet elhagyva néhány kilométer után Petran előtt kell balra fordulni a Lengarice kanyon irányába.
Vlora az Adriai- és a Jón-tenger érintkezésénél, a Sazan-sziget és a Karaburum-félsziget által védett Vlorai-öböl partján fekszik. Az ország negyedik legnépesebb városa, lakossága mintegy 90 600 fő (2006, becslés). Ipari város, Durrës után az ország második legjelentősebb kikötővárosa.
A Komani-tó egy mesterséges tó melyet a Drin völgyében duzzasztottak fel. A római korban a Drin völgyében épített út kötötte össze Scodrát Dardania provinciával. A Komani-tavon komp is közlekedik 30 kilométer hosszan, amely Fierzét és Komant köti össze. A Komani-tó és környéke mindenképpen egy egész napost kikapcsolódást nyújt az égbeszökő sziklás hegyeivel, kristálytiszta vizével és a csodálatos természettel.
Qerrettől mindössze 65 km-re, Durrestől 50 km-re található félsziget amely az Adriai tengerbe nyúlik bele.A csodálatos természeti szépség mellett még látnivaló a 15. századi Szkander bég vár romjai és a Szent Antal-templom. A templom földúton megközelíthető, de a várrom egy 900 méterese gyalogos túrával fedezhető fel.
Tirana Albánia fővárosa. Lakosainak száma kb. 700.000. Az ország gazdasági és kulturális központja. Nagyon nagy barátságban él egymás mellet a 3 különböző vallás is, a muzulmán az ortodox és a katolikus. Tirana az Adrától 35 km-re fekszik a Dajti hegy lábánál. A szállásunk Qerret 40 km-re található.
Qerret⇒102 km. A Sotiri vízesés 22 km-re található Gramsh településtől. Sotiri falutól 1 órányit kell sétálni, hogy elérjük ezeket a csodálatos vízesésgeket. A vízeséses magassága 5 és 20 méter. A vízesés hangja messzire hallható az érintetlen természetben.
Qerret ⇔ Qerret⇒20 km. Durres: régi magyar neve: Duránc, olasz neve: Durazzo. Az ország második legnépesebb városa, lakosainak száma: 124000 fő. Durres még az Adria partrján fekszik, szemben az olasz Brindisivel és Barival. Innnen indulnak hajóutak Olaszországba, amely légvonalban mindössze 220 km-re fekszik.
Mat folyó ⇔ Qerret⇒97 km. A Mat folyó (albánul: Mati) észak-közép Albániában található, teljes hossza 115 km, vízgyűjtő területe 2441 km2, átlagos vízhozama 103 m3. Csodálatos útját mély szakadékok, és kanyonok övezik. Ha igazán vadregényes hegyes, völgyre vágysz érdemes megnézni.
Kruja vára Albánia nemzeti szimbóluma, mivel itt született Szkander bég (Kasztrióta György), és innen verte vissza 30 éven keresztül a török támadásait. Szkander bég együtt harcolt a törökök ellen a mi Hunyadinkkal, ezért is kedvelik az Albánok a Magyarokat.
Berat Albánia legősibb települése, mér az ie. 3. században is vannak róla említések. Berat az albán lakta területek egyik legjelentősebb iparos- és kereskedővárosa lett. A város és az építészeti emlékek szerencsére nem estek a kommunizmus áldozatává.